2013. szeptember 15., vasárnap

2. kritika

D.L.L


 Reflexióm első felében a nagyobb általánoságok felől fogok közelíteni, majd pedig folyamatosan megpróbálom feltárni a kisebb szegmenseket is. Értelemszerűen nem rendelkezem infallibilitással (tévedhetetlenséggel), ha bármelyik részét rossz szemszögből nézem vagy struktúrálisan elcsúszom, akkor kérlek mihamarabb jelezd és javítani fogom.
 Alapvetően nekem tetszik maga a történet, az egészen egyedi sztorihoz plasztikus hősök kötődnek és az események vezetése is folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését. Nagyon tetszenek a különböző konfliktusok megjelenítései, a feloldások teljesen életszerűek. A történetbeli csavarok erősen tekernek a vonalvezetésedben, így az olvasó számára mindig megjelenik egy olyan gyújtópont, mely továbbmozdítja a történetben a motivációt és erősen fent tudja tartani.
 Számomra az elsődleges probléma az egyes fejezetek fragmentáltságából fakad. Evidens, hogy a részek közt vannak kornológiai, logikai vagy perspektivikus ugrások, ám egyes pontokon maga a szövegen belüli többszörös szétválasztás szakadékokat képez nekem. Mindezek ellenére ez a megoldás tetszik, csak a későbbiekben érdemes lenne kisebb távolságokat meghagyni a textusok közt.
 Volt egy mondat is, melyen kicsit meg akadt a szemem; ezt most szeretném idézni:
"Velünk. Jön. És. Kész."
 Ez a szövegrész véleményem szerint a második szónál kifullad és az utolsó kettő szónál már ingaóra módjára kattog tovább. A továbbiakban vigyázz ezzel a fajta szerkezettel, mert így már a mondaton belül is zavaró darabolás jöhet létre.
 Másik nagyobb ütközési pont az egyes fogalmak és kifejezések használatánál található.
Van egy-kettő olyan kifejezés, melyet helytelenül használsz ("aszta [...], Édes istenem" ; az első szónál csak szimplán z-vel írjuk, míg utóbbiban Isten is nagy betű), ezeket kérlek a következő nagyobb korrekció során igazítsd ki.
 A történet folyásával egy másik problematika is kibontakozik: ez pedig az LSD. Magában az írásban pirulaként tüntetted fel, ám fel kell hívjam a figyelmet arra, hogy ezt a hallucinogént kapszula formában és másfajta nyelős formában nem nagyon használják, mivel így a hatóanyag egy része a májban metabolizálódik, ezzel is csökkentve a trip hosszát és minőségét. Mindezen felül, ha az adott személy
magához is vesz bizonyos mennyiségű drogot túladagolni nem tudja, ahhoz ritka nagy mennyiségű dózist kell abszorbálnia a szervezetnek (Ld.: A fickó aki reptéren akarta átcsempészni, ezért a derekára kötötte a már beáztatott [!] blottereket...).
 Utolsó kisebb problémaként pár helyen elütéseket találtam (10, 11, 12. fejezet) ezeket is kérlek javítsd majd ki.
 Összegezve maga a mű sziklaszilárdan megállja a helyét, a történetszál szinte archetipikusként lehet besorolni és minden a blogra tévedő személynek csak ajánlani tudom. Az első pár fejezetet elolvasva a fogékonyabb személyeket azonnali jelleggel be fogja szippantani.

Az íráshoz további eredményes munkát és a legjobbakat kívánom!
Norbert

1 megjegyzés:

  1. Szia!

    Először is szeretném megköszönni a biztató szavakat, és a jótanácsokat mind itt, mind privátban. Alapvetően ugyanazok a hibák kerültek elő, amik más kritikaíróknál is, ami tulajdonképpen jó, mert még jobban megerősítette bennem, hogy mely területeken kellene fejlődnöm.

    Még egyszer köszönöm, hogy időt szántál rám, és véleményeztél.

    D.L.L.

    VálaszTörlés